NyitnikékNyitnikék


 

Kedves Látogatónk!

"A nyitnikek.hu elsődleges célja az, hogy megmutassa a pszichiátriai betegséggel élők számára a megbélyegzés, a stigma valódi arcát és segítséget nyújtson az ezzel való megküzdésben.

Szeretnénk, ha oldalunk olyan fórummá fejlődne, ahol a kérdéssel érkezők megkapják válaszaikat - akár az oldal tájékoztató anyagaiból, akár, a levelezőlistánkon egymástól.

Szeretnénk, ha "Az én történetem" rovatba mindig érkeznének tanulságos, vicces, szomorú és vidám történetek, amelyek tanácsokat adnak, helyzeteket mutatnak be, melyekben a szereplők tettek egy lépést a megbélyegzés ellen.

Szeretnénk, ha a Médiafigyelőhöz felhasználóinktól is érkeznének elemzendő, pozitív hangnemben íródott, a médiában közölt anyagok.

A NYITNIKÉK Antistigma díjat hoz létre, amellyel azokat az újságírókat, médiaszakembereket tüntetjük ki, akik írásaikkal, munkájukkal a mentális zavarokkal élők megbélyegzése, diszkriminációja ellen küzdenek. A Stigmafal ablakban közöljük azokat a média megjelenéseket, amelyek negatív módon mutatják be, stigmatizálják a mentális zavarokkal küzdőket.

Az Ébredések Alapítvány és a Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés pártfogásával működik Magyarországon az első Hanghalló csoport a Kálvária tér 5. alatt Mérey Zsolt vezetésével.

Honlapunkon helyt adunk híreiknek, közleményeiknek, szakmai anyagaiknak Hanghallók rovatban.

És végül, de nem utolsó sorban, szeretnénk, ha mindenki, akinek javaslata, észrevétele, kritikus vagy dicsérő véleménye van, megírná azt nekünk az antistigma2009@gmail.com címre, azért, hogy az oldal valóban azoknak szóljon, akik használni fogják.

Köszönjük!"

*

CHER VISITEURS!

Le portail nyitnikek.hu a comme premier objectif de montrer le vrai visage du stigmate aux personnes vivant avec une maladie psychiatrique et les aider à le combattre.

Nous voudrions que notre page évolue en forum de discussion où les questions recoivent leur réponses – soit par les informations et les documents mises en commun , soit par les dialogues entre les uns et les autres autres sur les pages forum.

Nous espérons que sous la rubrique "mon histoire" arriveront des récits instructifs, humouristiques, tristes ou joyeux qui donnent conseils, montrent des situations où les participants ont réussi de faire un pas contre le stigmate

Nous voudrions que nos utilisateurs nous envoient des articles (Observation de Média)de ton positif ou négatif aparaissant dans le média pour pouvoir les analyser et réagir.

NYITNIKÉK propose un prix Citron d'or pour l'article le plus disriminatif ou stigmatisant qui serait lisible sur le mur de Honte de la rubrique(Szégyenfal).

Finalement mais non pas de dernier ordre nous voudrions que toutes les propositions, remarques critiques positives ou négatives nous parviennent à l'adresse : antistigma2009@gmail.com pour que le portail soit vraiment la porte-parole des gens qui l'utiliseront.

Merci !

*


A „NYITNIKÉK” Magyar Antistigma Kezdeményezés és a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért együttműködésében részt vevő szakmai szervezetek sajtóközleménye

.

Budapest, 2013. február 25.

Vétett a média-etika ellen több média-szereplő Kézdy György öngyilkosságának közlése során
Kézdy György halálának közlése során többen is vétettek a média-etika ellen, amivel még azt is elérhetik, hogy az öngyilkosság járványszerűen terjedjen. A life.hu például más népszerű, idealizált emberek öngyilkosságát is felemlegeti, olyanokét, akik példaképeink. Több más közlemény is a szenzációkeltő részletekre fókuszál, sokszor személyiségi jogokat sértő, érzékeny adatokat is közölve. A média nagy hatást gyakorol az emberek életére, viselkedésére, éppen ezért kiemelkedő szerepe van az öngyilkosságok megelőzésében is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) információi szerint több öngyilkosságot bemutató szépirodalmi mű, színdarab és televíziós riport hatására járványszerűen növekedett a szuicid cselekmények aránya. A médiának nagy a felelőssége, hiszen Magyarországon kiemelkedően magas az öngyilkosság aránya. 
Elengedhetetlen a korszerű prevenciós tevékenység a hazánkban rendkívül gyakori öngyilkosságok megelőzésénél – hangsúlyozzák a „Nyitnikék” Magyar Antistigma Kezdeményezés (nyitnikek.hu) és a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért. A civil szervezetekből, elismert szakemberekből és magánszemélyekből álló mozgalmak feladatuknak tekintik a közegészségügyi problémához kapcsolódó ismeretek terjesztését, valamint felhívják a figyelmet a hiteles, előítéletektől mentes tájékoztatás jelentőségére.
 A sajtóban megjelenő híradások azonban életeket is megmenthetnek, amennyiben tényszerű, megbélyegezéstől mentes tudósításokat közölnek. A média jelentős mértékben hozzájárulhat az elkövetések számának csökkentéséhez a lelki gondozást végző szervezetek, telefonszolgálatok, segítő csoportok elérhetőségeinek megadásával, a betegség előjeleinek ismertetésével, valamint a depresszió kezelhetőségéről való tájékoztatással. 
„A lelki zavarok és az ezekkel gyakran összefüggésben álló öngyilkosság megelőzése mindannyiunk számára kihívás. A média és a szakemberekhatékony együttműködésével, a tárgyilagos, megbízható forrásokkal rendelkező híradások közlésével életeket menthetünk meg. A médiát szeretnénk szövetségesünknek tekinteni, azt elérni, hogy egy ilyen tragikus esemény kapcsán inkább a segítség lehetőségeiről tájékoztassa azokat, akik szükséghelyzetben vannak. Az öngyilkosság ugyanis megelőzhető.” – mondta Purebl György, a „Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért” tagja.
 
Ennek az érzékeny emberi jelenségnek a kezelésében a média számára segítséget és információt adhat a Média- és Hírközlési Biztos 2012. március 21-én kiadott Ajánlása a média pozitív szerepéről az öngyilkosságok megelőzésében.
http://mediaeshirkozlesibiztos.hu/dokumentum/1364/vegleges_ajanlas.pdf

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Magyar Mentálhigiénés Szövetség, Magyar Pszichiátriai Társaság, „NYITNIKÉK” Magyar Antistigma Kezdeményezés


Nyilatkozatot vállalnak:


dr. Purebl György, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet – a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért tagja, tel.: (36) 20 936 30 90, (36) 30 703 15 09
dr. Perczel Forintos Dóra, Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszék - a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért tagja, tel.: (36) 1 459-14 93
dr.Balázs Judit – Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszék, a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért tagja, tel.:(36)  1 392 14 00
dr. Rihmer Zoltán – Semmelweis Egyetem Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, a Hálózat az Öngyilkosság Megelőzéséért tagja, tel.:(36) 20 825 08 64, (36) 1 355 87 78
További információ:

Pálmai Ildikó –„NYITNIKÉK” Magyar Antistigma Kezdeményezés, tel.: (36) 20 825 02 05

Csatlakozó szervezetek és személyek:

Ébredések Alapítvány, DélUtán Alapítvány, Egyensúlyunkért Alapítvány, Félúton Alapítvány, Fészek AM Klub, Gyöngysor Alapítvány, Humán Sztráda Nonprofit Kft, „Horgony” Pszichiátriai Betegekért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Literatura Medicína Kiadó, Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület (MMSZKE),
Menta Alapítvány, Mentál Szanatórium Alapítvány, MI-ÉRTÜNK Prevenciós Segítő Egyesület, MSBH Kálvária Közhasznú Egyesület, Nap Kör Mentálhigiénés Alapítvány, Szabad Rehabilitációs Közösség

Ács Andrea, Balogh József, Bajnai Nóra, Bátai Mónika, dr. Bánfalvi Attila, Barnabás Tamás, Becker András, dr. Bodrogi Andrea, Botka Bianka, Bulyáki Tünde, Bieliczki Edit, Buzáth Annamária, Cserna Károly, dr. Danics Zoltán, Dukai Kata, Debreceni Edit, Gajdos Ágoston, Gallai Veronika, Göndör Zoltán, Goldstein Júlia, dr. Gyarmati Éva, Indries Krisztián, Gecse Andrea, Fogarasi Zsuzsanna, Furka Zsuzsanna, Horváth Éva, Jakovics Krisztina, Karácsony Erika, dr. Kántor Zsuzsa, Klement János, Kiss Ibolya, Kucsera Hajnalka, Kaluba Mária, Jean-Yves Feberey, dr. Lajtavári László, Lendvai Eszter, Lechnerné Vadász Judit, dr. Lőrintz Zsuzsa, Lukács Mirjam, Kristóf Júlia, Magyar Ágnes, Mendi Rózsa, Musielák Mária, Mérey Zsolt, Nagy István, Nagy Károly, Nagy Károlyné, Nádor-Virág Anikó, Németh László, Dr. Nádasdi Anita Rozália, Pálmai Ildikó, dr. Ratkóczi Éva, Schultheisz Krisztina, Senkár Éva, Seress Attila, dr. Silling Tibor, Sipőcz József, dr. Piross Krisztina, dr. Somogyi Andrea, Szabó László, dr. Somoskövi Csilla, Szabó Mária Myrtill, dr. Szatmári Éva, Szőke Zsolt, dr. Tapasztó Istvánné, Tana Ünige, Szalayné Áder Elvíra, dr. Solymosi Mária, dr. Topolánszky Ákos, Walla Mária, Várkonyi Katalin, Veres Katalin

Lelki Elsősegély Telefonszám:
116-123

*

2010-ben megalakult az  Magyar Antistigma Kezdeményezés melynek első közös tevékenysége az alábbi nyilatkozat:

Védjük meg a mentális problémával élő embereket a kirekesztéstől és megbélyegzéstől!
Gondolatok a tényői, a pécsi és salgótarjáni esetek kapcsán

Sajtóközlemény

 A média nagy figyelmet szentelt a „tényői tragédia”, a"pécsi ámokfutó" és a salgótarjáni "mészárló" esetének. A pécsi eset elkövetőjét először „látens szkizofrénnek” nyilvánították, s szárnyra kapott a hír, hogy járt pszichiáternél, és kapott kezelést. Ezt a Pécsett dolgozó pszichiáterek meg is erősítették, bár pszichózisra utaló jelet nem észleltek. Azóta Salgótarjánban is történt egy szörnyű mészárlás, ahol az elkövető előzőleg pszichiátriai kezelés alatt állt. A tényői családi tragédiát okozó férfi pedig pszichológusnál járt előzőleg. A média a konkrét ügyek értékelésénél , - szinte szuggerálva nézőben a pszichiátriai beteg kriminalitását - részletesen felsorolja az előző eseményeket.

Ezek az ügyek könnyen interpretálhatóak úgy, hogy a pszichiátriai kezelés olyan pszichiátriai zavar, betegség miatt történt, amely közvetlen összefüggésben áll a gyilkosságokkal. Ilyenkor adódik az a következtetés is, hogy az "elmebetegeket be kell zárni", a pszichiátereknek, ezt, vagy azt kell tenniük velük. Erre rá is játszanak azok az interjúk, ahol maguk a szakemberek vetik fel a Lipót bezárása és a tragédiák közti kapcsolatot, azt sugallva, hogy a kórházi ellátás megoldja, ill. megelőzi ezeket a problémákat.

Fontos, hogy a tragikus események kapcsán a KONKRÉT eset kerüljön elemzésre. Egy-egy ilyen szörnyű tett mögött egyéni és nagyon összetett tényezők állhatnak.

Tudjuk, hogy előfordul, hogy valaki pszichiátriai betegségével összefüggésben, például téveszmék hatására követ el kriminális cselekményt. Ennek a valószínűsége nagyon kicsi: a hazai igazságügyi adatok szerint a szkizofréniával élők körében nem nagyobb a kriminalitás, mint ami a lakossági arányaiknak (1%) megfelelő. Más, nemzetközi vizsgálatok nagyon ellentmondásos adatokkal szolgálnak, pont azért, mert számos más tényező ad hozzá, vagy vesz el a kriminalitás kockázatából (pl. alkohol-, drogfogyasztás megnöveli, a jó gondozás, korai szűrés és intervenció csökkenti a kockázatot). Az ilyen ritka események, ha igazolhatóan pszichiátriai betegséggel összefüggésben következnek be, akkor is tudnunk kell, hogy az elkövető is áldozat: áldozata egy olyan betegségnek, amelyben zavart szenved a realitás helyes megítélése. A pszichiátriai betegek ilyenkor is leginkább önmagukra veszélyesek.

A mentális problémák gyakran lehetetlenné teszik az olyan összeszedett "akciót", amely a fenti esetekben részben megvalósult: (pl. fegyverviselési engedély megszerzése, stb.), mivel a tünetek a gondolkodás és viselkedés "összeszedettségét" is befolyásolják.

A tisztánlátáshoz szükséges tehát több tényező számbavétele:

* A gyilkosság nem betegség...
* Vannak emberek, akik pszichiátriai kezelés alatt állnak, de mégsem ezért válnak kriminálissá, hanem "felelős" döntésük alapján.
* Vannak emberek, akik a pszichiátriai diagnózist azért keresik, sokszor szimulálva a tüneteket, hátha a "diliflepni" megvédi őket az igazságügyi intézkedéstől.
* Vannak, akik egészségesek, de egy súlyos konfliktus, vagy nagyon nehéz élethelyzet hatására beszűkült tudatállapotba kerülnek, és "rövidzárlati" állapotban cselekednek olyasmit, amit egyébként, amikor képesek felismerni a tetteik súlyát, sohasem tennének. A "rövidzárlat" lehet elmezavart állapot része, de lehet egy rövid ideig, egyébként egészséges embernél, nagy stresszterhelés kapcsán kialakuló zavarjelenség is.
* Vannak, akik öngyilkosságot akarnak elkövetni, de ezt másokra is "kiterjesztik", rendszerint pont azért, mert nem tudják „otthagyni” szeretteiket.
* Vannak olyan nagyon is szelíd, elfojtott feszültségekkel élő emberek, akik a sok megaláztatás, lenyelt feszültség után egyszer csak robbannak. Sokszor ilyen személyiségű és helyzetű emberek válhatnak ámokfutókká. Ők nem pszichiátriai betegséggel élnek, a személyiségük, a kommunikációjuk sérült. Az ilyen embereknek sokat segíthet a pszichoterápia, a befogadó közösségek.

A pszichotikus állapotban elkövetett kriminális cselekedetek valószínűsége a gondozás megkezdése után rendkívül ritka a szakirodalom és a tapasztalatok szerint egyaránt. Már ha van gondozás, mert a magyar lélekgyógyászat elmúlt évtizedben tapasztalható leépülése ezt nem mindig teszi már lehetővé, vagy ha igen, csak afféle "hadipszichiátriai" színvonalon. Emiatt kezdeményezett a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (www.pef.hu) aláírásgyűjtést a magyar lélekgyógyászat megmentéséért.

A megelőzésnek sok eszköze van: olyan országot kellene teremtenünk, ahol az emberek figyelnek egymásra, ahol mindig van hová fordulni, ha bajban vagyunk. Ahol van telefonvonal, van olyan betérő, ahol tisztelettel és figyelemmel képesek meghallgatni a problémáinkat, van olyan szakember, akinek ideje és szakértelme egyaránt van a problémáink megértésére és kezelésére. A legtöbb életviteli, lelki probléma nem a pszichiátriai osztályokon oldódik meg, és főleg nem oda kerül elsődlegesen.

Az elmúlt években valóban megtapasztaltuk a pszichiátriai ellátás destrukcióját, amely a döntéshozók felelősségét is felveti. A hagyományos ellátási rendszer fokozatos felszámolását nem követte a közösségi alapú ellátások kellő fejlesztése az egészségügyben. Pedig szükség volna a pszichoterápiás és pszichiátriai konzultációk megjelenésére a háziorvosi gyakorlatban, a korai szűrésre és a mobilis közösségi munkára, krízisközpontokra és azonnal reagáló teamekre, akiket akár egy családi krízishez is kihívhatunk. Bár a Lelki Egészség Országos Programja is ilyenekről szól, a „Lipót utáni” média-nyilatkozatokból is kiderül, a lélekgyógyászat e fordulatára a vezető szakemberek nagy része sem készült fel, hiszen saját egzisztenciája a kórházi ellátáshoz és a gyógyszergyári támogatásokhoz erőteljesen köti, és talán ezért is, a tragédiák mögött az „ágyak” hiányát érzékeli. Pedig a pszichiátriai ellátás minősége elsősorban nem az ágyak számáról függ…

Óvakodni kell tehát a sommás véleményektől, amelyek a lelki betegséggel élőket megbélyegzik, kirekesztik. Szerencsére a média jó megközelítésben is tárgyalja ezeket az ügyeket. Az ilyen események helyes tárgyalása az, amikor korrekt tájékoztatást nyújtanak az olvasóknak, segítve azt, hogy bajba jutott embertársaikon maguk is segíthessenek. Minden magyar állampolgár érdeke a "szelíd" segítség útjainak a megtalálása. A megbélyegzés és kirekesztés az erőszakosság fokozódását eredményezi egy társadalomban hosszabb távon!

Ne feledjük, egyikünk sem védett a mentális zavarokkal szemben! Zavart lelkiállapot is kialakulhat mindannyiunknál, akár külső stressztényezők, alkohol, drogok, vagy éppen agyi problémák hatására. A „Nyitnikék” Magyar Antistigma Kezdeményezés tagjai azt kérik, védjük meg mentális problémákkal élő, az esetek túlnyomó részében beilleszkedő és köztünk élő embertársainkat a megbélyegzéstől és kirekesztéstől, amely jelentősen fokozódott az elmúlt időszakban, sokat rontva a betegek gyógyulás esélyein!

A médiának nagy felelőssége van abban, hogy a közgondolkodás milyen beállítódást vesz fel, ezért a média szereplőinek óvakodniuk kell a sommás véleményektől, amelyek a lelki betegséggel élőket megbélyegzik, kirekesztik. Az ilyen események helyes (stigmacsökkentő) tárgyalása az, amikor korrekt tájékoztatást nyújtanak az adott médiában, segítve az együttérzés és a segítő hozzáállás kialakulását. Ezzel is hozzá lehet járulni a tragikus események megelőzéséhez!

Nyilatkozatot vállaló tagjaink:

* Dr. Harangozó Judit (a hálózat vezetője, Ébredések Alapítvány)
* dr. Lőrintz Zsuzsa (Egyensúlyunkért Alapítvány)
* dr. Balczár Lajos (Horgony Alapítvány
* Radó Iván (PÉF)
* dr. Silling Tibor

A nyilatkozatot támogatja:

*dr Pipicz Imre

*dr Ratkóczi Éva


Elmebetegek az utcán?!

Az elmúlt időben olyan cikkek, riportok jelentek meg a hazai médiában, ami mellett nem mehet el szó nélkül a Nyitnikék stábja. Az OPNI (barátainak csak Lipót) bezárása gerjesztette fel az indulatokat - és kínált, úgy tűnik, jó alkalmat a médiának arra, hogy belekapjon a témába. Az átmeneti, szenzációhajhász érdeklődés természetesen felületes tudósításokba és át nem gondolt, háttértudást nélkülöző kommentárokba torkollott.
Sajnálatos módon sokszor a megkérdezett szakemberek sem vették észre, mi is folyik - szakértő véleményük a megfelelő kontextusba ágyazva egészen más jelentést kapott, mint amire közreműködésükkor gondoltak. Így lett a száz elszabadult betegből ezer kezeletlen szkizofrén, utcáinkon gátlás nélkül tomboló őrült, akiket gyorsan el kéne zárni valahová. A Lipót bezárásával azonban az emberek kissé tanácstalanná váltak: hova is lehet eltüntetni száz, ezer (, százezer) betegséggel élőt úgy, hogy többet a színüket se lássuk.

Ez a diskurzus késztetett arra szakembereket, felhasználókat (pszichiátriai felhasználó) és másokat, hogy kiáltványban emeljenek hangot a téves retorika és a pszichiátriai betegséggel élők ebből fakadó diszkriminációja ellen.

A Kiáltvány 2008-ból és az aláírók listája itt olvasható.



Nyitnikék szavazás
Érte-e már hátrányos megkülönböztetés Önt vagy családtagját pszichiátriai problémája miatt?
Gyakran
Ritkán
Egyszer
Még soha
Nyitnikék Tények

Tények és tévhitek

A szkizofréniával élőknek kettő vagy több személyisége van.

Tévhit. A szkizofréniát elsősorban a téveseszmék és a hallucinációk jellemzik. Az ezzel a betegséggel élő személy emlékszik tetteire. A multiplex személyiségzavar  (az ebben szenvedőnek valóban több személyisége van) egy, a szkizofréniánál nagyságrendekkel ritkább betegség.